A dugaszolóaljzat és a villanyszerelő
Mindenki ismeri a kifejezéseket: dugaszolóaljzat, dugalj, konnektor, stekker stb. Használjuk is rendszeresen, ez a mindennapi „energiaforrásunk”, ide csatlakoztatjuk a villamos készülékeinket, ha esik, ha fúj. És akár esik, akár fúj, a dugaszolóaljzat kiszolgálja a készülékeinket úgy, hogy nem veszélyeztet sem bennünket, sem a környezetünket. Annyira természetes, annyira része az életünknek, hogy nem is gondolunk bele, milyen sok odafigyelés, tudás eredménye az eszköz.
„Egy IP44-es dugaljat tegyél fel!”
Ennyit közöl az egyik villamos szakember a másikkal. A kívülálló legfeljebb annyit ért, hogy egy dugaszolóaljzatot fog felszerelni a szakember, de mennyi információt jelent ez a villanyszerelőnek? Az áttekintő táblázatban sok jellemző alapján hasonlíthatók össze a dugaszolóaljzatok. Természetesen nem az összes felsorolt jellemző villan át a fenti közléskor a villanyszerelő agyán, de majdnem! És ennek így kell lennie egy felelős szakembernél, mert felelős a munkájáért, annak következményeiért – tüzek, áramütések származhatnak a gondatlan munkából.
A 4-15 mm átmérőjű kábelek bevezetése: 1. Egy csavarhúzóval lyukassza ki a membránt. 2. Vezesse be a kábelt a zárósapkán keresztül. 3. A zárósapka membránja IP55-ös védettséget biztosít.
Hogy jobban megértse a nem szakember olvasó is, vizsgáljuk meg a dugaszolóaljzaton keresztül a villanyszerelőtől elvárt ismereteket, kompetenciákat. A dugaszolóaljzatnak biztonságosan használhatónak kell lennie, akárcsak a háromlábú széknek: stabilnak kell lennie, nem dőlhet el, nem ingadozhat. A három lábon „állás” a villamos berendezések biztonságára is jellemző. A három láb pedig a létesítés, az üzemeltetés és a védelem.
Már a létesítésnél, a dugaszolóaljzat gyártásánál, beépítésénél nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. Nem engedhető meg, hogy eltérő feszültségű szerkezetek egymással összeköthetők legyenek: más feszültségszint, más kivitel. Nem csatlakoztatható a 230 V-os dugaszolóaljzathoz a 24 V-os villásdugó. A terhelhetőség is lényeges szempont. A lakásokban használatos, egyfázisú dugaljak névleges árama általában 16 A, az ipari berendezéseknek nagyobb áramigényük is lehet, de ott pl. a 32 A-es dugós csatlakozó eltérő kivitelű.
Az IP-védettség – a gyártmány környezeti hatásokkal szembeni védettsége – sok szakkönyvben és a Wikipédiában is International Protection Marking, vagyis nemzetközi védettség jelölésként ismert. Az MSZ EN 60529, a Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok című szabvány már Ingress Protection, azaz behatolás elleni védettségként értelmezi. Ez utóbbi meghatározás a jó, bár a szakemberek többsége még nem így tanulta. Szerencsére a tartalom mindenütt azonos (1. táblázat). Az IP 44-es dugaszolóaljzat burkolata a következő védettséget biztosítja: Az első 4-es az érintés és a szilárd testek behatolása elleni védettséget jelöli, ami szerint 1 mm átmérőjű részecske már nem jut át a burkolaton. Csak a félreértések elkerülése végett: a dugvilla csapjai ennél nagyobb átmérőjűek, ahogy a számukra készült nyílások is, de azok üzemi nyílások. Az érintés szó sem tévedés, azt fejezi ki, hogy a burkolat a véletlen érintések ellen is védettséget nyújt.
Erre utal a számok után feltüntethető kiegészítő jelölés első betűje is, amely ebben az esetben D, azaz vékony huzallal való érintés ellen védett. Sajnos a szándékos érintés ellen még a burkolat sem véd, de itt már az áramütés elleni védelem témakörébe tévedtünk. A második 4-es a nedvességgel szembeni védettség szintjét jelöli, amely esetünkben a bármely irányból fröccsenő víz elleni védettséget adó burkolat jelzése. Ha ennél komolyabb védelemre van szükségünk, akkor választhatjuk az IP55 (por elleni részleges és vízsugár elleni védelem) vagy IP66 (por elleni teljes és vízhullám elleni védelem) védettségű dugaszolóaljzatokat is.
Az IP védettség mellett a másik nagyon fontos jellemző a dugaljak mechanikai szilárdsága. Ezt az IK értékkel fejezzük ki, ami nem más, mint a villamos készülékek burkolatának külső ütések elleni védelmi képessége (2. táblázat). A sorolhatóság mára már alapvető követelmény. Nem szép látvány, amikor több szerelvény kisebb-nagyobb közökkel kerül egymás mellé. Sokkal szebb őket közös keretbe foglalni, vagy egymás mellé „pattintani” (1. ábra). A felszerelés módja is lényeges szempont, szerelhetünk süllyesztve vagy falon kívül is – eltérő kivitelű dugaszolóaljatok közül választhatunk –, jobban „kiáll” a falból vagy kevésbé, körmökkel rögzíthető vagy csavarokkal stb. A felszereléskor megfelelő gondossággal kell a csatlakozásokat elkészíteni. Könnyen lehet tüzek vagy áramütés okozója a hanyag munka. Természetesen a dugaszolóaljzat által biztosított védettséget csak akkor tudjuk az egész installációra biztosítani, ha odafigyelünk a készülék bekötésére is. (2. ábra)
Az üzemeltetésről és a védelmekről még nem esett szó. Sajnos ebbe a rövid áttekintésbe nem fér bele a két témakör a szükséges mértékben, ezért csak érintőlegesen említjük meg.
Az üzemeltetés a dugaszolóaljzat esetén már a felhasználó feladata. Ne törjük össze, ne locsoljuk vízzel, ne engedjük gyermekünket játszani vele! A gyerekszobába – és más közös használatú helyiségbe is – célszerű a gyermekvédelemmel kiegészített dugaszolóaljzatot választani, amelynél egy mechanikus szerkezet megakadályozza, hogy a csatlakozó nyílásába pl. vékony csavarhúzót vagy szeget dugjon a gyermek.
Nagyon sokfelé ágazik a védelem témaköre is. Az áramütés ellni védelem, túláramvédelem, túlfeszültségvédelem kérdései – hogy csak a legfontosabbakat említsük – már egy dugaszolóaljzat esetében is megjelennek.
Ez a rengeteg információ mind átcikázik a villanyszerelő mester gondolatain, a cikk elején idézett „tegyél fel egy dugaljat” mondat hatására. Csak az itt vázoltak is elég meggyőzők arról, hogy milyen fontos a villanyszerelő és a készülékek gyártóinak tudása és munkája, amikor ezeket vesszük igénybe, az életünket bízzuk rájuk. Azonban az üzemeltetést már legtöbbször magunk végezzük, tegyük ezt úgy, hogy fokozzuk a gyártóktól és a villanyszerelőtől „kapott” biztonságot.